Pulse III SOLO – Rá se ránts!

Ha szexuális segédeszközről beszélünk, a legtöbb esetben valamilyen nőknek szánt vibrátor, dildó, vagy csiklóizgató jut eszünkbe. Jóval kevesebb szó esik a férfiaknak tervezett örömszerzőkről, pedig ezek kínálata az utóbbi években jócskán túl nőtt a péniszgyűrűk, valamint a felfújható gumibabák sokaságán. Legfrissebb tesztünkben egy olyan újdonságot mutatunk be Nektek, amely kézimunkázás nélkül is képes az erősebbik nemet a csúcsra juttatni!

Ha szigorúan a tényekre hagyatkozunk, a Pulse III SOLO nem más, mint egy jó erős vibrátor, kicsit más formában, mint ahogyan azt megszokhattuk. A hatásmechanizmusát tekintve végső soron nem nyújt többet, mint egy „magic wand”, azonban a speciálisan kialakított formavilága, valamint szabadalmaztatott technológiai megoldásai révén képes arra, hogy a hímvesszőre helyezve kvázi érintés nélkül az orgazmusig repítse a teremtés koronáját. A titok alapvetően az eszköz férfiakra szabott kialakításában rejlik, hiszen a szárnyacskák révén az örömszerző szinte teljes kerületében körül öleli a péniszt, így biztosítva a vibrátor megfelelő pozícióban történő tartását maszturbálás során. A lényegi munkát azonban nem ezek a fülecskék, hanem egy, a gyártó által szabadalmaztatott rezgőkorong végzi el, amely nagy amplitúdójú rezgéshullámokkal kényezteti a hímtag legérzékenyebb részét, a makk hátsó részén elhelyezkedő frenulumot. A terméket kifejlesztő és szabadalmaztató “Hot Octopuss” állítása szerint a koncentrált rezgés, valamint az impulzus-platformos technológia kettőse a hagyományos vibrátoroknál lényegesen intenzívebb élvezetet szavatol a férfiember számára. A vállalat olyannyira biztos a dolgában, hogy potencia problémákkal küzdő bajtársaink számára is bátran ajánlja az újdonság megvásárlását, hiszen a SOLO kialakításából adódóan elernyedt péniszen is használatba vehető.
2

Most, hogy nagyjából képbe kerültünk a segédeszköz alapvető képességeivel kapcsolatban, nézzük, hogyan teljesít a gyakorlatban! A termék dobozát kézbe véve némileg csalódottan vettük tudomásul, hogy ezúttal le kell mondanunk a minőségi csomagolásról; az egyszerű, fényes kartonpapírt nem fedi fólia, mindössze néhány áttetsző matrica zárja el a terméket az illetéktelen kezektől. A dobozt felbontva sem javul a helyzet, hiszen a tojástartók anyagához hasonló rekeszben találjuk magát a SOLO-t, illetve a töltéséhez szükséges kábelt. Jó pont viszont, hogy a szatén tasakot nem spórolta el a gyártó, így legalább a későbbiekben diszkréten, tiszta körülmények között tárolhatjuk majd játékszerünket. Fontos kiemelni, hogy a SOLO csomagolása NEM tartalmaz távirányítót, így amennyiben erre szükségünk van, a vállalat másik termékét, az alapvetően páros használatra tervezett, de felépítését tekintve jórészt azonos DUO-t rakjuk a kosarunkba! Visszatérve tesztünk alanyára, az első kézbevételt követően máris egy érdekes tapasztalattal gazdagodtunk: a SOLO nagy és nehéz, mégpedig nem kicsit. A mintegy 200 grammra rúgó súlyról álljon itt egy beszédes adat: kamaszkorom talán legnépszerűbb mobiltelefonja, a Nokia 3210 is kevesebbet nyomott a mérlegen, pedig azt nem a hímvesszőnkön hordtuk. A későbbiekben erre, illetve az örömszerző méretére még visszatérünk, azonban előtte vizsgáljuk meg közelebbről a segédeszköz formavilágát, illetve a felhasznált anyagok minőségét! Nos, ezek azok a pontok, amelyeket nem érhet különösebb kritika, hiszen a SOLO esetében példás kidolgozottsággal és anyaghasználattal találkozhat a vásárló. Mindössze egyetlen problémát róhatunk fel ezzel kapcsolatban, mégpedig, hogy a péniszt körül ölelő puha részek tisztántartása nehézkes lesz, mert a felhasznált bársonyos borítás a kelleténél jobban gyűjti a szöszöket, így tisztára törölni azt szinte lehetetlen. Ha már szóba került a tisztítás: hatalmas pozitívum, hogy a SOLO teljes mértékben vízálló kivitelt kapott, így nyugodtan víz alá meríthető, vagy akár használatba is vehető a kádban ülve. A kiváló illesztéseken felül nem kis szerepe van ebben a gumírozott gomboknak, illetve a speciális töltőcsatlakozónak, azonban utóbbi sajnos nem szabványos microUSB-s megoldás, ehelyett teljesen egyéni kivitelt kapott a tervezőasztalon. Az ötletes csatlakozó működési elve egyébiránt hasonló, mint amelyet a MacBook gépek esetében láthatunk, azaz az érintkező szerepét betöltő fémlapokat mind a készülék, mint a töltő oldaláról apró mágnesek tartják a kívánt pozícióban. A megoldás egyetlen hátránya, hogy a töltőkábel elvesztése esetén egészen biztosan nem találunk majd hasonlót a háztartásban, így annak pótlása szükség esetén kizárólag a gyártón keresztül oldható meg. A kábel másik végén szerencsére egy szimpla USB csatlakozó kapott helyet, amelynek hála akár notebook, vagy powerbank segítségével is tölthetjük az eszközt. A folyamatról a mágneses csatlakozón elhelyezett apró LED tájékoztat, amely a szokásos piros és zöld színek segítségével nyújt információt a telep aktuális állapotáról.

solo1

A készülék bekapcsolását követően tágra nyílt a szemünk, a SOLO ugyanis kissé hangos, de használat közben ez már nem zavaró, különösen, mert a zajszint a teljesítmény növelésével sem fokozódik kellemetlen szintig. Annál problémásabb viszont a gombok kivitelezése: az ember szíve szerint körömmel nyomkodná az – egyébként háttérvilágítással is ellátott – kapcsolókat, annyira kemények. Kezelőszervből egyébiránt nincs sok, a ki-, illetve bekapcsoláson felül csak a rezgés intenzitásának növelésére vagy csökkentésére nyílik módunk. Tulajdonképpen nincs is ennél többre szükség, hiszen különféle programok vagy rezgésminták nem kaptak helyet a SOLO-ban, az egyetlen trüváj a “+” gomb nyomva tartására aktiválódó TURBO funkció, amely azonnal velőt rázó magasságokig tornázza fel a vibráció intenzitását.

A készüléket több alkalommal is próbára tettük, többek között síkosítással és anélkül, ahogyan azt a gyártó is tanácsolja a mellékelt füzetkében. Őszintén szólva nem éreztem lényeges különbséget a kétféle módozat között, szárazon talán jobban érvényesült a vibráció erőssége, azonban síkosítóval vitán felül kellemesebb használni az eszközt. Ez pedig probléma. Probléma, mert a SOLO eredményes használatához elengedhetetlen stabil rögzítés több ponton is csorbát szenvedett a sikamlós körülmények között. Habár a méreteim csupán átlagosak, a problémát elsősorban nem ez, hanem a péniszem formája okozza, az ugyanis nem teljesen egyenes, hanem a legtöbb férfiéhez hasonlóan kissé felfelé görbül. Ebből adódóan a szárnyak ugyan megtartják a hímvesszőmet a SOLO-ban, a makk hátsó része azonban már elhajlik a rezgést átadó korongtól, így a stimuláció közel sem annyira direkt, mint az optimális esetben lehetséges volna. Persze mindez erősen szubjektív, könnyen előfordulhat, hogy egy vaskosabb, profilját tekintve nyílegyenes szerszámmal rendelkező férfi esetében a “PulsePlate” pont ideális pozícióba kerül majd, azonban ha a fütyink vastagsága nem vetekszik a jamaicai bobcsapatéval, netán kissé görbe, nagyjából esélytelen, hogy a kezeink használata nélküli orgazmus összejöjjön a SOLO-val. Nem javít a helyzeten az örömszerző súlya sem, az ugyanis megfelelő síkosítás esetén egyszerűen lerázza magát a szerszámról, a pozíciónktól függően előre, vagy hátra egészen a hasfalig, ráadásul fekvő pózban nincs az a merevedés, ami egyenesben tartaná a családi ékszerre fűzött segédeszközt. Néhány percnyi könnyes nevetésbe torkolló próbálkozást követően végül Dóri nyújtott segítő kezet, aki rajtam tartotta a SOLO-t, hogy végre arról is írhassunk Nektek, milyen érzés használni azt! Az előzőek tükrében talán meglepő lehet, de egyáltalán nem rossz, sőt, az élmény kifejezetten kellemes! Nehéz szavakba önteni, mitől is más pontosan az a fajta rezgés, amit a SOLO nyújt ahhoz képest, amelyet bármely más vibrátor makkhoz történő szorítása, vagy egy péniszgyűrű biztosít, de tény, hogy jóval erőteljesebbnek, intenzívebbnek éreztem a vibrációt. Hála az égnek merevedési zavarokkal egyelőre nem küzdök, így az arra gyakorolt esetleges pozitív hatásokról nem tudok beszámolni, de átélve ezt a különösen erős stimulációt elképzelhetőnek tartom, hogy a SOLO segítségével valóban életre kelthető a félárbócra került Öreg Matróz is. Ami a végkifejletet illeti, az meglepően kirobbanó élményként tört rám: a SOLO által elérhető orgazmus minden alkalommal erős és gyors volt próbáink során, így aki a hosszan elnyújtott élvezeteket keresi, jobban jár valami más megoldással. A fokozatok tekintetében nekem a gyengébb, érezhetően alacsonyabb frekvencia mellett dolgozó szintek jöttek be, mert teljesítménye csúcspontjához közelítve a SOLO képes volt szinte zsibbadásig rázni legbecsesebb szervemet. Apró érdekesség, hogy a gyártó állítása szerint az újdonság képes a rezgés erősségét automatikusan fokozni az orgazmus közeledtével, de bevallom, ezt a próbák során egyszer sem tapasztaltam. Pedig nem lenne rossz ötlet, mert használat közben kissé körülményes manuálisan fokozatot váltani, a túlontúl kemény gombok miatt ráadásul ilyenkor akaratlanul is elmozdítjuk majd pozíciójából az örömszerzőt. Ha másért nem, utóbbi miatt érdemes lehet beruházni a DUO-ra, az ugyanis távirányítóval együtt érkezik a boltok polcaira.
4

Nehéz ítéletet mondani egy olyan eszközről, amely jóformán egyedülálló a piacon, hiszen egyszerűen nincs mihez hasonlítani azt. Ennek okán kénytelenek vagyunk a használhatóságot, valamint az újdonság által elérhető élvezet mértékét pontozni, amelyek jelen esetben nagyban függenek a testi adottságoktól. Mindezek figyelembevételével azt javasolnánk, hogy csak abban az esetben számítsunk kézimunkázás nélkül átélhető gyönyörre, amennyiben átlagon felüli méretekkel bírunk, ellenkező esetben megeshet, hogy csalódni fogunk. Amennyiben testi lehetőségeink csak a nagy magyar átlagéra szorítkoznak, akkor sem kell lemondanunk a SOLO által biztosított élvezetről, hiszen egy segítő (női) kéz, amely jókor, jó helyen tartja az eszközt, nagyban javít annak élvezeti értékén! 🙂

A terméket az erotikashow.hu webáruháztól kaptuk tesztelésre, amit ezúton is köszönünk!

Krisztián és Dóri